Ez már igény! (VinSeop (U-Kiss) ; OS; yaoi; 18+)

Huszadjára futottam neki a gazdaság elméletének alapjainak. Egyszerű fogalmak, amik nem maradnak meg a fejemben. Szobatársam és egyben osztálytársam még tanórán felfogta. Meg sem kell tanulnia, mert tudja anélkül is.

- Hyung! - fordultam az asztaltól az ágyon heverésző Kiseop felé teljesen kétségbeesett arccal.

- Mi az Kevin?

- Segítenél? - mutattam felé gazdaság füzetem. Felült az ágyán és megpaskolta maga mellett a helyet.

- Csüccs ide. - felálltam az asztaltól, és mint aki csatát vesztett vonszoltam magam mellé a füzetemmel a kezemben. - Mit nem értesz?

Végigmutattam az egész füzeten, belelapoztam és a betűkön is végighúztam a kezem.

- Az egészet. - biggyesztettem le ajkaim.

- Akkor nézzük... - sóhajtott. - Szükséglet... hiányérzet igény, amely anyagi javakra vagy szolgáltatásokra irányul. Például érzed, hogy enni akarsz, de nem tudod mit... Ez így csak szükséglet. Így érted?

- Szóval, ha csokit akarok enni, az szükséglet?

- Nem - nevetett fel. A mosolya engem is mosolygásra késztetett. - Az már másik fogalom. Szükséglet az, amikor nem tudod, mi kell, de akarod.

- Ahha.

- Érted?

- Azt hiszem.

- Jó… A végén majd előröl, megnézzük, hogy mire emlékszel. Szóval igény... Igény az, amikor konkrétan tudod, mi kell... Ez így meg van?

- Nem. - Kezét végighúzta ágyékomon. A levegő bennem rekedt. - Mi-mit csinálsz?

- Igény. Merevedésed van... Mi kell ahhoz, hogy ne legyen?

- Orgazmus. - nyögtem, mert keze merevedő férfiasságom simogatta.

- Ez egy igény, mert meg tudod fogalmazni, mi kell ahhoz, hogy ne legyen merevedésed - mosolygott rám miközben keze továbbra is simogatott.

- Í-így nem fogok tudni tanulni... - nyökögtem a sóhajtozások között.

- Kereslet... fizetőképes vásárlási szándék. Ha az igényed pénzzel jár, azaz képes vagy fizetni azért, hogy jelen esetben ne legyen merevedésed, akkor keresletről beszélünk. Ezt befolyásolja az ár, a kínálat, szükséglet, és a reklám.

Hogy képes ilyen nyugodtan simogatni és a gazdaságról beszélni egyszerre?!

- Reklám... ez a kereslet befolyásolása, ami az adott termék vagy szolgáltatás megismertetésével és az iránta való igények felkeltésére szolgál. Például, jól csókolok. Kipróbálnád?

Válaszomat meg sem várva tapadt ajkaimra, miközben kezével megmarkolt odalent. De amilyen hirtelen jött, olyan hirtelen vált is el tőlem.

- Bocsi, kicsit elragadtattam magam – nevetett fel. Aha, én is. – Reklámmal szemben támasztott követelmények: legyen igaz, rövid és lényegre törő, és legyen célközönség. Elemezve az előző példámat… Jól csókolok. Igaz, elég röviden megfogalmazott és te voltál a célközönségem. Érted?

Bólintottam.

- Felkeltette az érdeklődésed? – Oh, ez nélkül is érdeklődtem irántad. Megint csak bólintottam, mire ismét ajkaimra tapadt.

Végülis mit nekem gazdaság tanulás?! Ez a program sokkal jobb.

Ahogy döntött el az ágyon, úgy húzta le rólam a pólómat. Amikor fejem a párnákhoz ért, lehúzta magáról is a pólóját.

- A reklámok három csoportba oszthatók. Most csak az érzékszervekre hatót magyarázom… - suttogta fülembe, majd végighúzta rajta fogait. – Érzékszervekre ható reklám, ami látható… Például egy kocka has. Ami hallható… - markolt meg ismét odalent, mire felnyögtem. – Ez a hang egy pornófilm reklámozásának tökéletesen megfelelne – csókolt nyakamba. – És az egyéb érzékszervekre ható.

                Egyik kezével kezemet hasfalához húzta, a másikkal szememet takarta. Éreztem ujjaim alatt kockáit.

- Az éttermek előtt sétálva az illatok is reklámnak felelnek meg.

                Mintha még akarna gazdaságot oktatni, miközben az én agyam azt sem tudom, hol van… Ennyit a tanulásról. Jelen állapotomban teljes mértékben hidegen hagy.

                Szabad kezemmel a mellkasán végigvezetve ujjaim karoltam át nyakát és húztam lejjebb egy csókra. Azt tudtam, hogy vonzódtam hozzá, az ő érzéseiről viszont nem tudtam, de egy biztos volt… Azok után, hogy ő kezdeményezett, nem menekül!

                Elkezdtem letolni alvós nadrágját, mire kezem után kapott.

- Hé Kev, lassíts!

- Még mit nem! – rántottam ki kezem úgy övéiből, hogy lerántsam a nadrágot is.

                Kuncogva csókolt nyakamba. Néha fogával karcolta, majd megszívta. Kezem férfiasságára vezettem, és komolyan megdöbbentem. Az övé keményebb volt! Megharapott kulcscsontomnál, mire – nem túlzok, ha azt mondom – hatalmasat nyögtem. Csípőmet megemelve dörgöltem magam hozzá.

- Kiseop, megtennéd a kedvemért, hogy az előjátéknál és a másik izgalmi állapotba hozásánál még ma tovább jutunk?

- Ez az egy szuszra ledarált korholásos könyörgés lohasztó. A szükségleteknek van egy kielégíthetőség szerinti csoportosítása, ami lehet kielégíthető… - megcsókoltam, mert az a száraz szöveg, amit próbált mondani, az tényleg lohasztó hatású volt.

- Akkor a kielégíthetőt választom – súgtam, majd újra ajkaira tapadtam.

                Egyik kezével átkarolva megemelte csípőmet, a másikkal lehúzta nadrágom. Mikor a bokáimat is kibújtatta a ruhadarabból, ahogy kúszott följebb, úgy csókolta végig hasam, mellkasom, nyakam, majd ajkaimnál elidőzött.

- Tágítás? – bólintottam.

                Belém vezette egyik ujját és mozgatni kezdte. Nem várt sokat és már a második ujját nyomta fel, mire fájdalmasan felnyögtem.

- Lazulj el! Gondolj szép dolgokra! – Könnyű azt mondani! – Naplemente, lepkeraj, palacsinta… - sorolt fel számára nyugtatóan ható dolgokat, miközben mozgatta bennem ujjait. Ahogy elkalandoztak a gondolatai egy kisfiús mosoly ült ki az arcára, ami elterelte figyelmem arról, hogy már három ujja munkálkodik bennem.

                Úgy tűnt kezd kifogyni a szép dolgokból, amikor belém csusszant.

- De a legkedvencebb dolog, amire gondolok, az a mindig mosolygó arcod – suttogta. Szám tátva maradt, mire felkuncogott. Továbbra is tátott szájjal bámultam, ő bennem volt, de nem mozdult. – Mi az? – ült ki megint az a kisfiús mosoly arcára.

Megráztam fejem és löktem egyet csípőmmel jelezve, hogy mozoghat. Lassan húzta ki, majd tolta vissza magát. Hátam minden egyes betolásnál elvált az ágy matracától. Kiseop egyik kezét csípőmön pihentette, a másikat felvezette nyakamhoz és közelebb húzva magához megcsókolt.

Folyamatosan gyorsított a tempóján annyira, hogy már időm sem volt visszadőlni a párnák közé. Szájába nyögtem. Nem igazán váltak el ajkaink egymástól. És ha el váltak, akkor is csak egy levegővételnyi időre.

Csípőmnél lévő kezét férfiasságomra vezette és csípője mozgásával megegyező gyorsaságban mozgatta rajtam. Éreztem, hogy a végét járom. Amikor elélveztem Kiseop kirántotta magát belőlem, olyan lendülettel húzódott hátra és élvezett a takaróra. Kezével még húzott rajtam párat, majd az éjjeliszekrényen lévő zsebkendős csomagolásból kivett párat és letörölgetett engem, meg a takaróját. A zsepiket hanyagul az ágy mellé dobta.

Kirángatta testem alól a takarót, majd átmászva fölötte befeküdt mellém. Addig fészkelődött és mozgatott kedve szerint, míg meztelen mellkasán nem pihegtem. Ekkor ránk húzta a takarót.

- Álmodj szépeket! – suttogta

                Energiám nem volt válaszolni. Csukott szemhéjam mögül távolian hallottam már csak hangját. Először aludtam el úgy, hogy nem aggódtam a másnapi dolgozat miatt, pedig csak négy fogalmat tudtam a harminchétből, de azokat nagyon jól.